Városok-Falvak Szövetsége

országhatárokon átnyúló kulturális kapcsolat

BajaMagyarország déli részén, a Duna bal partján fekszik. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Bajai járás központja. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont.

A település története:

A város kedvező földraji helyzete miatt – a vaskort kivéve – már az őskorban lakott volt. A honfoglalás után rövidesen fontos átkelőhellyé vált. A török uralom alatt jelentős erődítmény volt nagy kikötővel, több száz házzal, mecsettel, fürdővel. A 18-19. században az Alföld egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjaként Baja gyors fejlődésnek indult, és a környék gazdasági, valamint kulturális központjává nőtt.

A legrégibb időket őskori (neolitikum, bronzkor) és népvándorlás kori (szarmata népek) leletek tanúsítják. A VI. században avarok nyomultak a területre. Őket követték honfoglaló őseink, akiket vonzott a vízben, halban, vadban, legelőben gazdag vidék.

Baja első okleveles említése – jó évszázaddal a tatárjárás után – 1323-ból származik (Zichy Okmánytár). Első ismert birtokosa a Bajai család. 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

A város a török hódoltság alatt a bajai nahije központja. A török adóösszeírás szerint a XVI. század végén 18-22 adózó ház volt a városban. A középkori település a török idők végére elnéptelenedett, és csak jóval később, a XVII. században ideköltözött nagyobb számú horvát (bunyevác, sokac) és szerb, valamint a XVIII. században érkezett német ajkú (sváb) népcsoport népesítette be.

Baja-Buda visszavétele – 1686 után szabadult fel a török uralom alól, és a kincstáré lett a település. A folytatódó felszabadító harcokban a Duna-menti településnek fontos szerepe volt (császári seregek gyülekezőhelye, raktárak), és ezért I. Lipót császár 1696. december 24-én – méltányolva a hozzá folyamodó bajai delegáció kérését – szabadalmazott, kamarai mezővárossá nyilvánította. A császár által a város részére adományozott szabadalmakat 1714-ben III. Károly megerősítette. Ezt követően újra földesúri tulajdonba került a város (Czobor, majd Grassalkovich családok). Utolsó földesurától, Zichy Ferraris Félixtől 1862-ben váltotta meg magát.

A XVIII-XIX. század a város igazi aranykora, a kereskedelem fellendülésének időszaka. Az 1800-as években a vízi szállítás és kereskedelem fejlődése révén polgárosodott iskolaváros, közigazgatási, szellemi és kulturális központ lett. Jogállásában is kedvező fordulat történt, 1873-tól törvényhatósági joggal felruházott várossá vált.

Baja az I. világháborút és a szerb megszállást követően, 1921-től 1941-ig Bács-Bodrog vármegye székhelye. Jogállását a II. világháború után visszakapta, majd az új közigazgatási határok kijelölésekor – Bács-Kiskun megye létrehozásával – 1950-ben veszítette el. Ezt követően közigazgatási szerepét tekintve járási-térségi, gazdasági, kulturális, oktatási, közigazgatási központ.

1990-től Baja Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Látnivalók, nevezetességek:

Szentháromság tér: A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt a Sugovicára és a szemközti Petőfi-szigetre. A városképi jelentőségű műemlék épületekben számos szálloda, üzlet, kávézó és a turisták információs irodája működik. A jellegzetes bazaltkockákkal borított tér egykor piacok, vásárok színtere volt, míg ma a városi fesztiválok, programok kapnak itt helyet. A Szentháromság-szobor a tér közepén áll. Baja egyik legrégibb, XVIII. századi, késő barokk stílusú műemléke. A várost sújtó nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években állították. A Szentháromság térről nyílik a 2010-ben Rózsavölgyi Márkról elnevezett hangulatos kis udvar, mely a csárdás szülőatyjának, valamint a 2010-ben Baján felállított csárdás Guinness-rekordnak állít emléket.

Városháza – Grassalkovich-palota: A Sugovicára néző, reneszánsz, olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A régi kastélyt Patanichich Gábor kalocsai érsek építtette, aki 1733-1745-ig volt Bács megye főispánja. A kastély 1750-től állt a Grassalkovich család tulajdonában egészen a múlt század végéig. 1862-ben a város megváltotta magát a földesúri függéstől, az épület a városé lett. A millennium évében, 1896-ban építették át historizáló, neoreneszánsz stílusban – ennek emlékét őrzi az aulában elhelyezett tábla.

Bácskai Kultúrpalota: 2011 májusában nyitotta meg kapuit a város kulturális intézménye, a Bácskai Kultúrpalota. Az épületegyüttes Szentháromság téri tagja a XIX. század első felében épült. Az épületegyüttes második tagja homlokzatával az Attila utcára néz. A klasszicizáló stílusú, egyemeletes épülettag 1813-ban épült. A Székely Leó féle vaskereskedés működött benne, máig egy szerkezeti egységet képez az épületegyüttes Szentháromság téri tagjával. Az épületegyüttes harmadik tagja a Szabadság utca 3. számhoz tartozik, két épülethez is kapcsolódik.

Sétálóutca – Eötvös utca: A történelmi belváros részeként a gyönyörűen felújított homlokzatú házak aljában napjainkban kávéházak, fagylaltozók, üzletek, kerthelyiségei várják a macskaköves korzón sétálókat. Az utcán végighaladva, amennyiben a főtér felől indulunk el, a megújult Tóth Kálmán térre jutunk.

Tóth Kálmán tér: A belváros szívében áll a bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán (1831-1881) egész alakos bronz szobra, Bezerédy Gyula 1894-es alkotása. Ezen a téren állt egykoron a város híres szülöttje, Türr István szülőháza. A régi földszintes piciny épületre ma már csak egy tábla emlékezetet. A régi szülőház a Tóth Kálmán szobor mögött található épület helyén állt.

Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplom: A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban. A templom mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években. A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll. A templom mellett található plébánia homlokzatán a felirat, illetve a kronosztikon az 1840-es városi tűzvészre, valamint az azt követő újjáépítésre utal.

Páduai Szent Antal Ferences Kolostortemplom: A városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta. Számos értékes berendezése és felszerelése közül kiemelkedő jelentőségű a barokk kori szószék, a sekrestye és az 1761-ből származó, keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja.

Déri-kert: A bajai származású, szülővárosába dúsgazdagon hazatérő bécsi selyemgyáros, műgyűjtő, Déri Frigyes nevét viseli a szép sétakert. Magyarságát mindvégig megőrizte. Vagyonát, családjára jellemzően, a kultúra támogatására használta fel. A Déri Frigyes által megálmodott, adakozásából 1914-ben létrehozott kertben áll az I. világháború hőseinek 23 méter magas emlékműve. Ugyancsak itt állították fel 1956-ban az első magyarországi, forradalmi emlékművet is.

Rókus utca: Hatalmas gesztenyefák díszítik a Déri-kert melletti Rókus utcát, melynek elején a temetőt és annak kápolnáját érdemes megtekinteni. E kápolnánál találjuk a neves, bajai születésű hadvezér, az első magyar hadügyminiszter, Mészáros Lázár sírját, valamint az 1840-es tűzvész áldozatainak emlékművét. Az utca végi domb tetején található a Kálvária temető és kápolna. (Egyes feltételezések szerint a kápolna terveit Hild József készítette, ám ez a feltételezés nem bizonyítható.) Az itt nyugvó festőművész, Nagy István szülőháza a temetővel szemközt áll.

Jelky András szobra: Az egyik legforgalmasabb csomópontnál, az 51-es és 55-ös főút kereszteződésénél, a belváros szélén, egy útkereszteződésben, a róla elnevezett téren található a bajaiak kedves jelképe, a bajai születésű – szabólegényből lett világutazó – Jelky András földgömbön álló, vándorbotos szoboralakja. A bronzszobor Medgyessy Ferenc, a vasbeton földgömb Miskolczy Ferenc alkotása.

Zsinagóga – Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ: A városi könyvtár a város legszebb műemlék épületében, az 1845-ben épült késő klasszicista zsinagógában, valamint a mellette lévő egykori zsidó szeretetotthonban működik. Az utcafronton a kijárat felett magyar felirat olvasható: EGYEDÜL AZ ISTENNEK. Az épület tetőzetén két Dávid-csillag magasodik. Mivel az épületet nem formálhatták át a könyvtár funkciói szerint, megmaradt az eredeti berendezés nagy része. Így az eredeti tér- és a kettős galériarendszer. A zsinagóga beépített rituális tárgyait, például az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt és a frigyszekrényben lévő tóraszekrényt (3 tóra van, mely Mózes Öt Könyvéről szól) gondosan helyreállították.

Szent Miklós Görögkeleti Plébániatemplom: A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez

Türr István Emlékmű: A Duna-parton, a Sugovica torkolatánál áll a róla elnevezett emlékmű, amelyből szép kilátás nyílik a szintén az ő nevét viselő Duna-hídra, továbbá a hajóútra és a szemben lévő gemenci erdőre. A kilátó korlátjára az utóbbi években, a pécsi lakatfalhoz hasonlóan, sokan helyeznek el lakatokat barátságuk, szerelmük vagy Baján töltött éveik emlékére. A kilátó mellett kávézó és játszótér várja a kikapcsolódni vágyókat. Itt található továbbá a 2011-ben civil összefogással épült mini skanzen halászkunyhókkal és a hozzá tartozó kemencével.

Gemenci erdő: A Duna túlpartján Bajához tartozik a Sárköz és az Alsó-Duna völgy csodálatos ártéri erdeje, a Gemenc. A Gemenci-erdő a víz közelségének köszönheti egyedülálló szépségét. Különleges hangulatát a jellegzetes növényvilág, a temérdek vadvíz és az egyedülálló állatvilág határozza meg. Az alacsonyabb területeken a fűz és a nyár ligeterdők, a magasabb fekvésű részeken a tölgy, kőris és szil lomberdők húzódnak. A világrekorder trófeákat adó gímszarvas állomány, a vaddisznó, valamint az őz nem ritkaság ezen a területen, de a nagyvad mellett a vadmacska, a borz, a róka, a nyuszt, nyest, mókus, vidra és a hód is megtalálható. A madárállomány is különleges: a rétisas, a kerecsensólyom, barnakánya, feketeharkály, kócsag, bakcsón kívül a világ legsűrűbb feketególya állománya is itt található. Béda-Karapancsa a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő szépségű tája. Két részből tevődik össze, a bédai rész a Duna jobb partján húzódik Mohácstól a déli országhatárig, a karapancsai rész a folyam bal partján húzódik. Ligeterdeiben ritka, szigorúan védett növények fordulnak elő. A Duna alsó szakasza a réti sasok és a fekete gólyák által „legsűrűbben lakott” területe az országnak, e tekintetben hazánkban egyedülálló. Az emlősök közül kiemelkedő jelentőségű a fokozottan védett vidra állománya.

Pörbölyi Ökoturisztikai Központ: Pörböly „Gemenc kapuja” – az ártéri erdő szélén, két régió határán fekszik. Közúton vagy vasúton egyaránt könnyen elérhető. Az M6 autópálya Bátaszéki csomópontjától (163 km) mintegy 10 km-re, az 55. számú főúton haladva közelíthető meg a Bajától nyugatra, a Duna jobb partjától néhány kilométerre épült központ.
Az Ökoturisztikai Központban az ártér élővilágát, az erdő és vadgazdálkodás tárgyi emlékeit, a Sárköz népművészetét bemutató kiállítás, vadmegfigyelő, kerékpár kölcsönző várja az egyéni utazókat és a szervezett csoportokat. Innen indulnak naponta az ártéri rengetegbe a Gemenci Erdei Vasút járatai. A kisvasút mentén található tanösvények, játszóterek, megfigyelőtornyok és a Lassi Halászati Kiállítás segítségével ismerheti meg a nagyközönség ezt a páratlan, növény- és állatvilágát tekintve egyedülálló tájat.

Gemenci Erdészeti Erdei Iskola, Pörböly: A Gemenc Zrt. Pörbölyi Ökoturisztikai Központjában erdei iskola is működik. Az iskola szabadtéri tanteremmel, kézműves foglalkoztató házzal egészül ki, melybe kerámiaégető kemence, szövőműhely és kenyérsütő kemence segíti a változatos programok lebonyolítását, a gyermek, diákok számára.
Az épület mellett játszótér, labdajátékokra is alkalmas terület és tűzrakó hely is található. A környező parkban gyakran lehet mókusokat, madarakat megfigyelni. Az erdei iskola közvetlen környezetében arborétum, sétaösvény, a közeli erdőben vadmegfigyelőhely, halászati várja a gyerekeket, diákokat.

Karapancsai Kastély és Major, Budzsak-Hódunai parkerdő: Bajától 35 kilométerre, a déli országhatár mellett, Hercegszántó közelében található a Gemenc Zrt. tulajdonában lévő Karapancsai Kastély és Major, melyet a Karapancsai erdőtömb ölel körbe. A sokácok, szerbek lakta település és környéke egykoron a Habsburg ház tescheni hercegi ágának birtokában volt. A majorságot körülvevő ősparkban található a Habsburg Albrecht főherceg által építetett kiskastély, valamint a Frigyes főherceg által építetett nagyobb vadászkastély.
A kiskastélyban kialakított erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhely nyolc termében és a hozzá kapcsolódó közlekedő helységeiben a főhercegi birtok kialakulása, a főhercegi család bemutatása, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységek, a terület nemzetiségeinek bemutatása, a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai kaptak helyet. A kiállítás kiemelkedő színfoltja az elmúlt két évszázadban ezen a területen elejtett három világrekord agancs másolata, illetve a fejedelmi vadászatokról készült korabeli fotók és trófeák.

Parkerdők: Sötétvölgyi parkerdő, Cserta parti parkerdő, Tüskeerdei parkerdő, Budzsak-Hódunai parkerdő, Szilágyfoki parkerdő.

Tanösvények: Malomtelelői tanösvény, Keselyűsi tanösvény, Vajas-toroki tanösvény, Nyéki Holt-Duna tanösvény, Bárányfoki tanösvény, Kadia tanösvény

Múzeumok, galériák, kiállítóhelyek:

Türr István Múzeum: Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40.000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
Észak-Bácskában a magyarok mellett több nemzetiség is él: bunyevácok, sokacok, németek, akiknek sokszínű népviselete a textilgyűjteményben tükröződik. Különösen jelentős a bajai kismesterségek, kisiparos műhelyek múzeumunkban őrzött eszközkészlete. Országosan, sőt nemzetközileg is ismert és elismert a népi halászati gyűjtemény. A történeti gyűjteményben elsősorban a város történetére vonatkozó tárgyak találhatók.

Nagy István Képtár: Az egykori Vojnich-kúria, egy 1820 körül épült földszintes, klasszicista épület. A hajdani kúriában 1947-től a Rudnay Gyula festőművész vezette szabadakadémia, művésztelep kapott otthont, 1985-től pedig mint Nagy István Képtár működik. Épületét az egykori tulajdonos címere, az előtte álló kis teret Varga Imre Nagy Istvánról készített bronz mellszobra díszíti. A képtár állandó kiállítása Nagy István festő művészetét mutatja be.

Éber Emlékház: A Jókai utcában található Éber-emlékházban id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és Éber Anna féltő szeretettel, gonddal őrzött hagyatéka várja a látogatót. A festményeken, rajzokon, szobrokon kívül ez a ház őrzi a család több évtizeden keresztül gyűjtött értékes helytörténeti, irodalomtörténeti dokumentumait, s a bácskai, sárközi vidékről származó néprajzi, népművészeti tárgyakat is. Baja XX. századi képzőművészetének meghatározó szereplője az Éber család.

Bunyevác tájház: A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. A Pandúr utca 51. számú épület az egyik utolsó hírmondója a környék hagyományos népi építkezésének. A nyeregtetős, náddal fedett, vert falú lakóház a szóbeli emlékezet szerint az 1860-as évek elején épült. A megye népi építészetének jellegzetes lakóháztípusa az úgynevezett alföldi, vagy középmagyar lakóházak közé sorolható. A ház alaprajzát tekintve szoba-konyha-szoba beosztású, melyhez még egy kamra és egy istálló kapcsolódik.

Deák Ferenc – Zsilip Múzeum: A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt-Duna találkozásánál épült 1875-ben. Az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és rendezvények lebonyolítására alkalmas, 100 fős konferenciateremnek. A bejárat mellett áll Baja szülötte, a csatornarendszer megújítója, Türr István mellszobra. A zsilipet védő, erősítő betonfal rézsűjén emléktábla mutatja a mindeddig legnagyobb és legpusztítóbb dunai jeges ár szintjét.

Sportolási, hobby lehetőségek:

Sugovica: Baja belvárosának meghatározó és látványos eleme a Duna mellékága, a Sugovica. Egy gazdag leány és egy szegény molnárlegény reménytelen szerelmének történetét őrzi legendája. Homokos partjával, fűzfáival a környék kedvelt, ingyenes strandja. Nyaranta a fiatalok társasági életének legfőbb színtere. Érdemes a nyári estéket a mediterrán hangulatú, folyóparti vendéglők teraszain tölteni. A Duna felé közeledve a csónakos horgászok egyik kedvenc szakaszához érkezünk. A torkolatánál áll a város híres szülöttéről elnevezett Türr-kilátó. Türr István olyan jelentős vízügyi vállalkozások kezdeményezője volt, mint a Korinthoszi- és a Panama-csatorna megépítése, vagy éppen a Sugovicát a Ferenc-csatornával összekötő átvágás.

Petőfi-sziget: A Sugovicán átívelő, 1982-ben épült közúti híd köti össze közvetlenül a belvárossal a korábban Kis-Pandúr-szigetnek nevezett területet. Keleti oldalról a Sugovica, nyugati oldalról a Türr István-átvágás vize határolja. Eredetileg a Pandúr-sziget északkeleti része volt. A Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna építése során (1870-1875) a csatorna vonalát folytató Türr István-átvágással választották le a nagy szigetről.
A sziget a város kedvelt üdülőterülete, amely számos rendezvénynek ad otthont. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek sokasága és sportuszoda is található itt. A vízparton több száz csónakház, üdülők és vízitelepek sorakoznak; számos helyen lehet kajakot, kenut bérelni, fürdőzni vagy horgászni. A szigetet körülölelő Duna-ág, a Sugó a horgászat és a vízi sportok kedvelői számára ideális, míg homokos partját a strandolók kedvelik. Ám a sportélet nem korlátozódik a vízi sportokra: a szigeten teniszpálya is található, illetve kerékpározásra, sétálásra is alkalmas.

Halászpart: A Sugovica hídjának lábától induló vendéglők sora a fiatalok társasági életének központja. Nyári estéken az itteni séta a tengerpartok pezsgő, mediterrán hangulatát idézi. Itt található a Yacht-kikötő, ami egyben vízi színpad is, mely nyaranta könnyűzenei koncertek, illetve opera előadások színhelye. A Halászpartról kiépített sétányon végigsétálva eljuthatunk a Duna és Sugovica találkozásához, a torkolatnál található Türr-emlékműhöz, valamint a mellette kialakított halászati mini skanzenhez.

Gemenc személyszállító hajó: A 100 fős Gemenc sétahajóval rövidebb és hosszabb kirándulásokat tehetünk a Dunán, kedvező
vízállás esetén a mellékágakban. Az utazás kombinálható erdei vasutazással is.