Városok-Falvak Szövetsége

országhatárokon átnyúló kulturális kapcsolat

Balatonfüred város Veszprém megyében, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Területe ma három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred üdülő/idegenforgalmi életét befogadó központok, szállók, kemping, üdülőtelep stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá. Balatonfüred „a Balaton északi partjának fővárosa”, jelentős vitorláskikötő.

Lankás dombok közt fekszik a Balaton északi partján. A városon halad át a 71-es főút, valamint a Budapestről Tapolcára vezető egyvágányú vasút is. A szomszédos községek Tihany, Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, valamint az errefelé szokásos elnevezésű Öreg-hegy, továbbá a Tamás-, György- és Péter-hegyek határolják.

Balatonfüred két vasútállomással rendelkezik: Balatonarács és Balatonfüred. A vasútállomás előtti autóbusz állomásról távolsági autóbuszjáratok közlekednek a szomszédos üdülőhelyekre, illetve Nagyvázsonyba, Veszprémbe, Győrbe és Hévíz felé. A városban helyi autóbuszjáratok is közlekednek. A vasútállomáson taxiállomás is található, benzinkutak állnak a 71-es főút mentén a Marina Szállóval szemközt. Füred hajóállomása nagy forgalmat bonyolít, nyáron naponta több hajó indul Tihanyba, Siófokra, Balatonföldvárra és egyéb helyekre.

Nevének eredete

A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für, fűr alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a helyi savanyúvízforrásokra, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra és a településnek ebben betöltött kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki. Ennek az átértelmezésnek eredménye lett aztán több mesterséges helynévadás, mint Biharfüred, Káptalanfüred, Lillafüred, Mátrafüred vagy Tátrafüred.

Története

Füred térségét már az ősember is lakta. Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi Apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt. A város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik.

1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ezidőtájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült.

A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1724-ben indult, a római katolikusoké 1800-ban, az izraelitáké pedig 1863-ban.

A város az 1800-as években, a reformkor idején indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta, 1831-ben pedig itt épült a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, melyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel.

Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik.

Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. Főként a kiegyezés utáni időszakban kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek; ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya. Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum, ahol láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait.

1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. Balatonfüred, mint nagyközség 1891-ben 1788 magyar lakossal rendelkezett, a faluban földmíves és vincellérképezdével összekötött szeretetház működött. A szőlőültetvények nagy részét a filoxéra elpusztította.

A második világháború után, az 1960-as években indult újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta „A szőlő és a bor nemzetközi városa”.

Látnivalók

A Tagore-sétány

Rabindranath Tagore 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére fát ültetett. E fa előtt 1956-ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a korábban  Deák Ferencről elnevezett sétány is az ő nevét viseli. A fa mellé emléktáblát tettek, amelyen a költő ez alkalomra írt verse olvasható. Tagore példáját először indiai politikusok követték, s ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Marx György fizikus kezdeményezésére a Nobel-díjasokkal folytatták a sort, őket különféle hírességek követték, napjainkban pedig magyar politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. Fát ültetett itt többek között: Farkas Bertalan és űrhajóstársa, Valerij Kubaszov,  Leonov, a Gandhik, Göncz Árpád, Benoit Mandelbrot, Wigner Jenő és több magyar Nobel-díjas.

Emellett szobra vagy mellszobra van itt Széchenyinek, Kisfaludy Károlynak, Deák Ferencnek, valamint Salvatore Quasimodo olasz költőnek, akinek a tiszteletére évente rendeznek költői versenyeket.

A sétány közepét augusztusban a Borhetek sátrai és padjai foglalják el, a sétányon pedig tűznyelők, utcai zenészek, köztük egy perui banda, élő szobrok, artisták és mozgó árusok hada található.

A balatonfüredi hajókikötő előtt látható Pásztor János 1937-ben készített, és 1941-ben felállított szobra, a Halász és a Révész. A legenda szerint, aki megsimogatja a halász és a révész csizmáját, egész biztos, hogy újra visszatér ebbe a szép kis városba. Nos, a csizmák szép fényesek…

Műemlékek
  • Szent Mihály templomrom (Papsoka) – 11.-12. század
  • Szent Margit templom alapjai (13. század) – ma Fekete Lovag étterem
  • Esterházy kúria – 1700 (?) – romos, ma a Szívkórház része
  • Szívkórház (Fürdőház, Erzsébet Szanatórium, Állami Kórház) – 1728 - a mai épületek 1836-1871 között épültek
  • Nagyvendéglő – 1748 - a mai, klasszicista épület 1802-1848 között épült – az épület része a Kurszalon (átadták 1879-ben), ahol az Anna-bálokat tartják, és a fedett sétány (a balatonfüredi Panteon) – ma Anna Grand Hotel
  • Pálóczi Horváth Ádám kastélya – 1787 - 1867-ben William Teasdale (a Lánchídnál végzett mérnöki munkát) építette át – ma Ferencsik János Zeneiskola
  • Széchenyi-kastély – 1792 - Széchenyi Ferenc építtette, eredetileg barokk stílusban, az 1871. évi átépítéskor eklektikus elemekkel alakították át – ma Kertészeti Szakközépiskola
  • Gombás kúria – 1785 (?) – copfstílusú - ma nyugdíjasotthon
  • Horváth ház – 1799 - tervezője Lechner Mátyás - a Balaton vidékének legnagyobb, copfstílusú épülete. A ház falán elhelyezett tábla szerint a Szentgyörgyi Horváth család építtette 1796–98-ban. 1825-ben itt rendezték az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth „Anna” Krisztina tiszteletére. Ő ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, az aradi vértanúk egyikével. Megfordult a házban egyebek között: Berzsenyi Dániel, Garay János, Vécsey Ernő, Noszlopy Gáspár, Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós és Deák Ferenc.

A ház egyik tulajdonosa, Szentgyörgyi Horváth József a szabadságharc honvéd ezredese volt. Lakott itt Kossuth Lajos is, és innen írta a balatoni gőzhajózást, a környék fejlesztését sürgető fürdőleveleit. Az elhanyagolt, lerobban állapotú épületet 1960-ban a helyreállíttatta, 1961-ben a Mecseki Ércbányászati Vállalat üdülővé alakíttatta. Ma apartmanház.

  • A Kossuth Lajos -forrás ivócsarnoka – 1800 - klasszicista - átépítve 1853-ban
  • Berzsenyi-forrás
  • Református (“fehér”) templom – 1830 - klasszicista és copf stílusban épült
  • a Magyar Játékszín hat megmaradt oszlopa a Kiserdőben – 1831 - a színház oszlopait az Ipoly Szálló építésekor, 1912-ben találták meg, kiserdei felállításuk 1958-ben történt.
  • Kerektemplom - 1846 - klasszicista; jobb oldali mellékoltárképe Vaszary János műve.
  • Jókai villa – (1870) – Jókai Mór nyaralója, eklektikus - ma Jókai emlékmúzeum
  • Blaha Villa – (1816) – Blaha Lujza egykori klasszicista nyaralója – ma étterem, hotel. A telket 1866-ban parcellázták, és Szűcs Lajosné 1867-ben építtette rá a házat. Tőle Csény Lajos vásárolta meg, és ő 1893-ban adta el Blaha Lujzának. A szép, klasszicista stílusú ház bejárója fölött a háromszögletű oromzat alatt a felirat: E ház volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke. Fölötte, a háromszögben: Blaha Lujza nyaralója 1893-1916.

Az épület 2011-ben szálloda és étterem.

  • Dőry villa –  1869 - ma Astoria szálló
  • Parasztházak a Siske utcában
  • a Posta-házat 1816-ban építtette Fülöp József postamester. Ezután 1860-ig itt működött az 1812-ben engedélyezett postahivatal. Később „Terézia udvar” lett a neve. Az épületben jelenleg különböző szolgáltatók működnek.
  • A Hermina udvar műemlék jellegű, eklektikus stílusú épülete a Blaha Lujza utca 7-ben áll

Egyéb látnivalók

  • Baricska Csárda
  • Lóczy Lajos földrajztudó sírja az arácsi temetőben
  • Lóczy-barlang
  • Koloska-völgy
  • Annagora Aquapark
  • Jókai kilátó

Balatonfüred Város honlapja