Városok-Falvak Szövetsége

országhatárokon átnyúló kulturális kapcsolat

Hajdúnánás Hajdú-Bihar megyében található város, a Hajdúböszörményi kistérségben.

A Hajdúságban, az Alföld északi peremén található, a Keleti-főcsatornától 2 km-re. Területe 259,62 km2, ebből 10,32 km2 a belterület. A város Debrecentől északnyugatra 40 km-re, Nyíregyházától délnyugatra 25 km-re fekszik. A 35. számú főúttól 15, a 4. számú főúttól 20 km-re fekszik. A város szomszédságában, tőle északnyugatra húzódik az M3-as autópálya.
Vonattal megközelíthető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.

Ezen a területen már a csiszoltkő-korszakban (i.e. 4500-2500), a rézkorban (i.e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i.e.1900-900) is éltek különböző népcsoportok az itt talált leletek tanúsága szerint. A város határában megtalálhatóak a Csörsz árok maradványai, amely a kutatások szerint a szarmatákat védte a germán törzsek ellen. A IV. század második felétőlgepidák, hunok és avarok váltották itt egymást.

Nánást először a Váradi Regestrum említi, ahol később Nánásmonostora néven bukkan fel, tehát templomos község volt. 1301-es adatok szerint a tatárjárás következtében teljesen elnéptelenedett. 1421-ben Brankovics György szerb fejedelem birtoka lett, majd Hunyadi János kezébe került, az 1490-es országgyűlés Corvin Jánosnak adományozta. 1556-ban hódoltsági terület lett, adózó portáinak száma ekkor 25 volt. Bocskai István 1605-ös kiváltságlevelében puszta területként van megnevezve. A hajdúvárosok egyikeként 1606-ban kapott városi jogot. (1605. december 12.). Bocskai mozgalma nyomán mintegy 1800-2000 hajdú települt le a nemesi szabadságjogok birtokába került mezővárosban. A lakosság a törökök elől többször menekülni kényszerült és sokat szenvedett a kuruc háborúk idején is.

1676-ban annyira lerombolták, hogy 10 évig pusztaság volt. A lakosok a királytól kértek segítséget az újjáépítéshez. Később Nánás Rákóczi oldalán vett részt a szabadságharcban. Megtorlásként a császáriak kétszer is feldúlták a várost, 1709-ben még pestis is pusztított. A XVIII. században az őslakosság és a bevándorló nemesek között okozott feszültséget a teherviselés és a határbirtoklás kérdése. A helyzet csak a XIX. század derekára rendeződött, ekkor vett nagyobb lendületet a földművelés az addig jellemző állattenyésztés mellett.

Az 1848-49-es szabadságharc idején a hajdúk két népfelkelő századát egyedül Nánás szolgáltatta. Az oroszok és az osztrákok által is megsarcolt város a Bach-korszak alatt az eladósodás ellen és az önkormányzatáért küzdött. A fejlődés csak 1876-ban vett nagyobb lendületet. A társadalmi, kulturális és politikai élet a század utolsó évtizedeire sokszínűvé és mozgalmassá vált (Hajdúnánási Kaszinó, Polgári Olvasókör, Nánási Lapok c. újság). A két világháború során nem szenvedett jelentősebb károkat a város, annál nagyobb volt az állatállomány és a mezőgazdasági felszerelés pusztulása.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után Debrecen után Hajdúnánáson ítélték el a legtöbb embert a megyéből a büntetőperekben. Az 1950-es évektől a korábbiaknál lényegesen erőteljesebb iparosodás kezdődött a városban, Országos jelentőségű üzemek telepedtek meg a térségben (pl. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.). Kezdetét vette a közmű- és a közvilágítás kiépítése. 1962-ben nyitották meg a Városi Fürdőt. A rendszerváltás után a fejlődés látványosan visszaesett, ma a város fő vonzereje a termálfürdő, és a struccfarm. Hajdúnánás 1992 óta tagja a Hajdúvárosok Szövetségének.

A Hajdúnánási Gyógyfürdő 14 hektáros területe csendes, árnyas parkosított zöld területeivel igazán kedvenc helye lehet a pihenésre, gyógyulásra váróknak. A szolgáltatásokat a fedett fürdő emeletén lévő új termál szálló, a kemping, valamint a gyógyrészlegben található büfé egészítik ki. Sportolásra ad lehetőséget a két teniszpálya, a strandröplabda pálya. Szemet gyönyörködtető a botanikus környezetben lévő csónakázó tó.  A termál és strandfürdőben vízforgatóval, dögönyözővel és csúszdával ellátott pancsoló, úszó- és gyermekmedencék biztosítják minden korosztály számára a felüdülést. A 2003-ban elkészült feszített víztükrű korszerű sportmedence az úszni szeretőket várja. A gyógyászati részleg gyógymasszázzsal, tangentorral, iszappakolással, szénsavfürdővel, szaunával áll egész évben, a vendégek rendelkezésére.

A város kulturális lehetőségeit a Móricz Pál Városi Művelődési Központ és Könyvtár biztosítja. A művelődési központ helyt ad nyelvi, művészeti és közhasznú tanfolyamoknak, ezen felül sportolási lehetőségeknek is nyújt. A központban táncklub és musicalklub is működik. Az érdeklődők színházi előadásokon, koncerteken, előadóesteken vehetnek részt. Évközben több alkalommal is felpezsdítik a várost a hagyományosan megrendezésre kerülő bálok (farsangi, húsvéti, Erzsébet, Katalin napi, szilveszter és alapítványi bálok).

A könyvtár állománya 68000 db-os, értékes helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, alkotóesteket, fórumokat, vers-és prózamondó versenyeket.

A város legmonumentálisabb épülete a Református Templom. A templom története a messzi múltba nyúlik. Épületén jellemző klasszicizáló hatás mellett a korábbi barokk építés nyomai is fellelhetők. A belső tér az elmúlt 200 év alatt modernizáción ment keresztül, de nagyban nem változott. Szentéllyel nem rendelkezik, a szószék a déli falon helyezkedik el. A fából készült emeleti részt és az orgonát 12 oszlop támasztja alá.

A templom előtt áll Kalotai K. Ottó I. világháborús emlékműve. A két alakos bronz kompozíció, feliratokkal, hősi névsorral, az ország és a hajdúk címerével ellátott talapzaton áll. A zászlót tartó hajdú nemes és fiatal, kardot fogó, csákót viselő katona a múlt és jelen kapcsolatát ábrázolja.

A Hunyadi u. 21. sz. alatt áll egy parasztház, mely ma műemlékház. A helyi Művelődési Központ munkatársai és a debreceni Déri Múzeum szakemberei rendezték be Hajdúnánáson felkutatott tárgyakkal. A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti. 1980-ban nyilvánították műemlékházzá.

Jókai u. 12. Sz. alatt található az Aranyszalma Alkotóház és Galéria. Reszeginé Nagy Mária népi iparművész a szalmafonás rejtelmeivel is megismerteti az érdeklődőket, de alkotásaiból rendezett kiállítása és régi üveggyűjteménye is kedvelt látogatói cél a városban. Marika néni 2000-ben az év mestere címet nyerte el, 2003-tól termékei ,,Az Észak-Alföld Régió ajánlásával” márkát kapta a zsűritől.

Hajdúnánás évszázados hagyományát felelevenítve kétévente tartják az Aranyszalma Nemzetközi Szalmafonó Pályázatot, és kiállításokkal emlékeznek meg erről az ősi iparágról. A Nyári Zenés Esték elnevezésű többnapos rendezvényt évente szervezik.

Nevezetességei

  • Református templom: copf stílus, 18. századvége
  • Főtér (napszerkezetű), Városházával, Kossuth-, és Bocskai-szoborral, szabadtéri színpaddal
  • Városi Művelődési Központ,
  • Hajdúsági tájház: klasszicista stílus, 19. század vége
  • Hajdúnánási Gyógyfürdő
  • Strucctenyésztő tanya
  • Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola épülete és a Makláry Lajos… Általános  Iskola
  • Páfrányfenyő: Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke.
  • M3-as autópálya Hajdúnánási mérnöksége.

A főteret és a környező utcákat uniós pályázati forrásokból szépen felújították, érdemes megnézni!

www.hajdunanas.hu