Városok-Falvak Szövetsége

országhatárokon átnyúló kulturális kapcsolat

Királyhelmec (szlovákul Kráľovský Chlmec) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Kassától 90 km-re DK-re fekszik. Több mint 9 ezer lakosával a Bodrogköz legjelentősebb városa.

A város elnevezés a szláv helmec (= kis halom) főnévből ered, nevének előtagja arra utal, hogy egykor királyi piac volt.

Királyhelmec területéről már az újkőkorból (badeni/ péceli kultúra), majd a vaskorból (hallstatt – kelták, dákok), a római korból (vandálok) leletei is előkerültek. A régészeti leletek tanúsága szerint területén a szláv időszakban is település állhatott, melynek temetőjét a város határában az Erős erdő déli részén tárták fel. A mai település valószínűleg már a 12. században is létezett. 1214-ben a leleszi alapítólevélben (Helmech – Helmeche) említik először, amikor II. András király a váci püspöknek adta, majd a leleszi prépostság birtoka lett.

1241-ben Királyhelmecet elpusztították a tatárok. 1323-ban Károly Róbert hívének, Mikcs bánnak adományozta. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papjával együtt Helmech néven említik, ekkor már állt temploma is.

A 15. század elején a Pálóczi család birtoka lett, akik királyi engedéllyel várat építettek ide, egyesek szerint azonban csak nemesi udvarház lehetett. Ekkoriban válik mezővárossá. A várat Szapolyai János 1538-ban más birtokokkal együtt Perényi Péternek Abaúj vármegye főispánjának, felsőmagyarországi főkapitánynak adta. Perényi azonban hintapolitikát folytatott Hansburg Ferdinánd és János király közötti harcokban, hol ide, hol oda pártolt, ezért a várat 1548-ban királyi parancsra lerombolták. Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákószi György özvegye 1654 előtt új várkastélyt épített itt, amelyet 1692-ben udvarházként említenek, valószínűleg a kuruc harcokban pusztult el végleg.

1709-ben pestisjárvány pusztított a városban. A katolikus templom 1757-ben, a református 1787-ben épült. 1831-ben újabb járvány, kolera pusztított. 1848-ban lakói részt vettek a szabadságharcban. A század vége felé újabb kolerajárvány és a szőlőket kipusztító filoxéria sújtotta a várost.

A kórház (ma középfokú szaktanintézet) 1895-ben épült eklektikus stílusban, egyszerre a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulás székházával (ma a Bodrogközi és Ung-vidéki Regionális múzeum székháza) és a Társulás szolgálati lakásaival (ma a görög katolikus templom). 1907-ben épült az állami iskola.

1910-ben 2725 lakosából 2719 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye része volt. Az első bécsi döntés  alapján ismét Magyarországhoz tartozott. A magyar hadsereg 1938. november 6-i bevonulását a zászlódíszbe öltözött város ünneplő lakossága fogadta.

A második világháború után Csehszlovákiához csatolták, közigazgatásilag a Bodrogközi járás székhelye lett, mely 1960-ban szűnt meg és ezt követően a Tőketerebesi járás része lett. Ez a változás kedvezőtlenül hatott városra és régióra, a fejlődés minden téren lelassult, ill. stagnált.

Az 1989-es változások után a központoktól távol levő Királyhelmec hazai és külföldi partnerekkel együttműködve igyekszik kitörni az elszigeteltségből.

2008 novemberében belpolitikai vihart kavart Szlovákiában és Magyarországon, fokozva a két ország közti feszültséget a magyar Nemzeti Őrsereg királyhelmeci egyenruhás megemlékezése az első bécsi döntés 70. évfordulójára. A helmeci önkormányzat elhatárolódott, és eltávolíttatta az emlékműről az Őrsereg koszorúját.

Híres emberek

  • Dr. Gyimesi György – nemzetközi hírű vadász-író
  • Helmeczi István – nagyváradi református püspök, a 17/18. század neves egyházi szerzője
  • Mécs László plébános, a neves költő 1930-1944 között élt Királyhelmecen, itt van eltemetve édesanyja

Itt születtek

  • Helmeczi Mihály nyelvújító, író 1788-ban;
  • Kemechey Jenő író, újságíró 1862 december 28-án;
  • Aczél Ilona színművésznő 1884. november 7-én.
  • Dobos László író 1930. október 28-án.
  • Kopasz Viktor Prágában élő fotóművész
  • Kassai Csongor 1972-ben

Nevezetességei

  • A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi eredetű, a pápai tizedszedők jegyzékei szerint még 1332/37 előtt megépült. Mai formájában 1751 és 1757  között épült újjá.
  • Az első kőből készült református templomot – a most meglévő templom elődjét – 1787-ben szentelték fel. Csakhamar szűknek bizonyult, ezért 1863-ban kibővítették és tornyot is építettek hozzá. Nem egész 30 év múlva – 1892 és 1893 között újabb bővítés következett és pszeudogótikus stílusjegyekkel díszítették. A legutóbbi teljes rekonstrukció, melynek során a templom mai képe kialakult, 1923-ban volt. Akkor nagyon jó munkát végeztek, mert a templom belső festése 74 éven keresztül nem szorult javításra.A 100 éves jubileumra készülve 1991-ben elhatározta a gyülekezet a templombelső festését. Ebben megakadályozta a gyülekezetet az, hogy a harangot újra kellett öntetni, ill. az akkori lelkipásztor, Ásványi János 1992-ben bekövetkezett halála. A lelkészválasztás után a gyülekezet előbb a parókiát újítja fel. 1993. X. 17-én kerül sor a harangszentelésre és lelkészbeiktatásra.
  • A római katolikus templommal szemben található mai zeneiskola (többször átépített) épületében halt meg a hagyomány szerint 1660-ban I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna.
  • A városi zsinagóga épülete 1840-ben már állt, 1960-ig használták, amikor a kitelepedések következtében elhagyták. Napjainkban elhanyagolt álla­pot­ban van. Építésé­nek időpontja a forrásokban nem egyér­­telmű. Egyik szerint már 1840-ben állt, mások az 1850. évet tartják hitelesnek. Az ortodox zsinagóga klasszicista stílusban épült és kisebb megszakítással (1944-1945) az 1960-as évek elejéig működött, amikor a zsidó hitközség a ki­ván­dorlások követ­kez­té­ben megszűnt. Az épület ma állapotát tekintve szilárd, de belső és külső rendbehozatalt igényel. Közvetlen szom­széd­ságában állt a később épült, jóval kisebb chassid zsina­gó­ga, amely a II. világháború után semmisült meg.
  • A görög katolikus templomot 2004-ben szentelték fel, épülete eredetileg 1895-ben épült.
  • A Csonkavár Királyhelmec város egyik szimbóluma a mai napig. Az épület sarkai nagy, faragott tufakockákból készültek, melyek méretei 35-40 x 60-70 x 40 cm. A fennmaradt részek szerint csak a 16. század elején épülhetett. A mindmáig élő hagyomány szerint a vár alatti alagutak több kilométerre nyúltak, várakat kötöttek össze. A föld alatti építmények valóban léteztek, és egy részük ma is megvan, de ezek nem alagutak, hanem pincék voltak. (Királyhelmec környéke ma is borvidék.) Nem épültek egyszerre, hanem több évszázadon át. Királyhelmec a 16-17. században sok vihart élt meg – a lakosság pusztult, szegényedett, részben kicserélődött, sok pince elavult, elfelejtődött, beomlott.A helmeci várkastélyt 1548-ban – királyi parancsra vagy inkább az országgyűlés rendelete – leromboltatják. Pusztulása azonban leghamarabb 1558. után kezdődhetett, amikor a császáriak elfoglalják a Bodrogközt. Korábban valószínűleg csak megbonthatták,  köveit más építkezéseknél felhasználva. A 17. század végén kelt leírás szerint: “vagyon egy puszta vár, a város mellett. A romok alatt fekszik a Művészeti Alapiskola – eredetileg Nyári-Lorántffy kastély – bejárata fölött eredeti családi címerrel.
  • A város Milleniumi terén egy “díszforrás – díszkút – emlékfal” együttes igazán ünnepélyes, látványos része a településnek. A díszkút a Szent Koronát jelképezi, tetején turulmadárral, oldalán, a 6 tartóoszlopon – Királyhelmec címere, Rákóczi-Lorántffy családok egyesített címere, valamint a város életében jelentős szerepet vállaló történelmi személyiségek kaptak helyet: II. András, I. Rákóczi György, Lórántffy Zsuzsanna és Szirmai Antal történész. Ezen kívül még Szent István, Szent Imre, Szent László bronz szobrai díszítik a királyhelmeci Millenniumi tér emlékfalát.
  • Hucs György emlékére 2001-ben felavatott emlékoszlop, Ferenc György nagykaposi fafaragó alkotása, a Mécs László Keresztény Központ kertjében.
  • II. Rákóczi Ferenc szobra. Ifj. Szabó István szobrászművész alkotását 2007-ben avatták fel.
  • Esterházy János szobra. A 2007-ben felavatott alkotás szintén ifj. Szabó István műve.
  • Önkormányzatának lapja a Királyhelmeci nézetek.

A város honlapja »