Városok-Falvak Szövetsége

országhatárokon átnyúló kulturális kapcsolat

Kisújszállás Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, a Karcagi kistérségben.

A város négy másik településsel együtt tagja a Karcagi Kistérségnek. Tájegység és kultúrkör szempontjából a Nagykunsághoz tartozik, és a nagykun azonossági tudat és a népi hagyományok megőrzése érdekében részt vesz a Nagykunsági Együttműködési Társulásban, melynek 7 további tagja van: Berekfürdő, Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mesterszállás, Túrkeve.

Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok–Püspökladány–Debrecen–Nyíregyháza) és 102-es számú (Kál-Kápolna–Kisköre–Kunhegyes–Kisújszállás) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Fegyvernek-Örményes és Karcagi puszta között-, az utóbbin Kenderes után található. Autóval a 4-es főúton illetve az M3-as autópályáról.

Kisújszállás a nagykun „szállások” egyike, ősi kun település. Állandó települések a középkor óta vannak itt, hat Árpád-kori település helyét tárták fel az utóbbi harminc évben. Az 1243-46 között betelepült kunok – a mai lakosok ősei – ezekre a helyekre építették szállásaikat. Kisújszállás területe 4-5000 éve lakott hely. Több szállásból álló birtoktest részeként először 1395-ben Kisszállás néven, majd 1470-ben már a mai elnevezésével találkozhatunk egy királyi oklevélben. 1557-ben körülbelül 120-an laktak e tájon. A török hadjáratok idején többször elnéptelenedett. A bujdosó lakosságot Rákóczi fejedelem rakamazi birtokára menekítik. Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 1717. augusztus 17-én küldi el jóváhagyásra Orczy főkapitány Nyssába a Német Lovagrend nagymesterének, amelyben a betelepülő parasztoknak kétévi adómentességet biztosítanak.

1720-ban mintegy 300 lélek élt a faluban, a 18. század végére viszont már annyi lakosa volt, hogy innen népesítettek be négy délvidéki települést a ma Szerbiához tartozó Bácskában: Bácsfeketehegy, Bácskossuthfalva, Pacsép és Piros magyar lakossága Kisújszállásról származik. A kirajzó kisújszállásiak nem mindannyian együtt és egyszerre hagyták el a falut, hanem csoportokba rendeződve és más-más időben. Az első csoport 1786. április 12-én hagyta el a falut.

A Nagykunság gazdasági fellendülését, a függetlenség visszaszerzését az 1745-ös redemptio (megváltás) hozta meg. 1806-ban I. Ferenc királytól a település mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Fejlődésnek indult a kereskedelem. Sorra alakultak a kézművescéhek. Gaál Sándor kisbundái európai hírnevet szereztek. E mesterség folytatója, ma élő utóda a Takács dinasztia. Európai értékeink közé sorolható a sajátos mintákkal, kézi hímzéssel készült szűr, amelyeket a pásztoremberek viseltek.

A ’48-as forradalom és szabadságharcbanjelentős szerepet vállalt a település. Illéssy János nagykunkapitány Kossuth kormánybiztosa, a Debrecenben ülésező országgyűlés tagja volt.

1857-ben épült meg a Szolnok-Karcag között a vasút, amely az országos közlekedésbe kapcsolta be a fejlődő várost. Igazgatását 1872-ig választott kapitány irányította, ez időponttól, viszont rendezett tanácsú lett lakosainak száma: 10 000 fő.

A Városházát sokáig “Városház palotának” emlegették impozáns épülettömbje miatt. Sokak számára meglepő is, hogy eredetileg nem főúri palotának, hanem hivatali épületnek tervezték. Kisújszállás városatyái 1896-ban döntöttek új városháza építéséről, a következő évben már meg is jelentették erre a pályázati kiírást. A beérkezett 31 pályamű közül a 3. íjas “Arte et diligentia” azaz “Művészettel és takarékossággal” című pályamunka kivitelezése adtak megbízást, melynek készítője Módl Lajos budapesti építésmérnök volt. Az építkezés alig  több mint egy évig, 1899. június 25-től 1900. augusztus 15-ig tartott. Az első közgyűlés a neoklasszicista stílusban épült Városházán 1900. szeptember 4-én ült össze.

A millennium idején alakult ki a város mai arculata, a népi építészet jellemző nádtetős paraszti és gazdaházai, tanyái mellett a barokk, klasszicizált épületegyüttesekkel.

Nevezetességek

- A református templom 1785-1788 között épült, de története már a század első felében elkezdődött. A 2000 férőhelyes, késő barokk és copfstílusú (klasszicista stílusban helyreállított) épület háromhajós. A 25-ször 50 méteres belső teret két pillérsor egy fő és két mellékhajóra osztja. A pillérfejezetek homloktagjait és a mellvédeket copf füzérdísz ékesíti.

- A főútra néző klasszicista jegyeket hordozó római katolikus templomot 1899-ben szentelték fel, de története természetesen korábban kezdődött. Az 1717-től visszatelepülő kunok szinte kivétel nélkül a kálvini reformáció hívei voltak. Így nem csoda, hogy 1796-ban még csak egyetlen házaspár volt római katolikus vallású városunkban. Lassan ugyan de a katolikus vallású lakosok száma emelkedett, így egyre sürgetőbbé vált egy templom és egy iskola építtetése a hívek számára.

Samsa József egri érsek a Bartakovics-alapítványból engedélyt adott egy kápolna építésére 1896-ban. A templom felépítésére Windt István építészmérnökkel kötöttek szerző
dést. 1899-re fejeződött be a templom építése.

Felújítását az 1980-as években végezték el.

- Az Erzsébet Gyógyvizű Strandfürdő az Erzsébet liget több hektáros tölgyesének kellemes mikroklímája mellett, 48-49 °C-os termálkút (alkálihidrogén-karbonátos-jódos) hévize gyógyító hatású, kempingezési lehetőséggel. Egyszerű, csendes kisvárosias, ligetes környezetben lévő, 4 medencés (feszített víztükrű úszó-, strand-, gyermek-, gyógymedence) 2006-ban modernizált fürdő. Gyógyvize 760 m mélyről tör fel, mozgásszervi, nőgyógyászati és pajzsmirigy megbetegedésekre ajánlott. Igazi pihenőstrand, szinte a város közepén. A területén lévő park, tó, strandröplabda, lábtenisz és teniszpályák, játszótér is segíti a kikapcsolódást, s a tó romantikus szigetén sátorozási lehetőség van a kempingezni vágyók számára.

- A Papi Lajos Alkotóház nevét Papi Lajos szobrászművészről kapta, aki ebben az épületben élt és alkotott 1987-ig, haláláig.

Papi Lajos Kisújszálláson született 1921-ben. 1945-től kiállító szobrászművész, több önálló kiállítása volt, valamint rendszeresen vett részt csoportos kiállításokon is. Kisújszálláson z Alkotóház udvarán, az Emlékparkban, a Városháza dísztermében, a Gimnázium és a kollégium épületében számos műalkotásával ismerkedhetünk meg.

Megtekinthető Papi Lajos volt szobrászművész Alkotóháza, a több mint 2000 darabból álló a paraszti gazdálkodás, a paraszti élet eszközeit bemutató gyűjteményes kiállítás a Néprajzi Kiállítóteremben. Az Alkotóházban található a város tulajdonában lévő Papi Lajos képzőművészeti gyűjtemény. A bejárati részen Papi Lajos művei láthatók folyamatosan,  a kiállítótérben kortárs kiállítások látogathatók , valamint a több, mint 200 db alkotásból álló gyűjtemény tekinthető meg időszakonként.

- A kisújszállási Tájház egy igen régi, népi klasszicista stílusban épült házban kapott otthont. Az épület az Ábri család tulajdonában volt, akik a történetét 1676-ig tudják visszavezetni. 1995-ben műemlékké nyilvánították, és 1997-től tájházként működik. A közel 200 éves Tájházban a népművészeti örökségünk, európai értékeink közül a szalmafonás mestersége közvetlenül is megtanulható.

A háznak három oszlopos ámbitusa (tornáca) van, innen jobbra a kiskamra nyílik, ahol a hagyományos háztartási eszközöket, balra a nagykamra, ahol a gazdasági felszerelést, hombárt, morzsolót mutatják be. A lakórész hagyományos háromosztatú. A utcai szobát polgári bútorokkal, a belső szobát 19. század végi parasztpolgári bútorokkal rendezték be. A tájház csak előre bejelentett látogatókat fogad.

- A Néprajzi Kiállítóterem 1781-ben  Rabl Károly építész tervezésével 547 forint 53 krajcár költséggel épült fel. Íves tornáca és pincelejárata a barokk stílus jegyeit őrzi. Az épület kontytetős, hódfarkú cseréppel borított. Az utca felőli díszes kerítésen fejfaszerű kiképzésű fedeles (koposótetős) kiskapu szolgál bejáratul. A kapufélfák előlapján párhuzamos függőleges, geometrikus vésett díszítés, a kiskapu tetején fűrészelt, stilizált kígyós díszítmény látható.

A Néprajzi Kiállítóterem, vagy ahogy régen hívták a “Morgó”  már 1848-ban a város haszonélvezetét biztosító híres kocsma volt. Az 1920-as években már az ipari tanoncok, majd az alsós népiskolai (elemi iskolás) tanulók iskolája lett, s ez időtől kezdve a nevelés és oktatás ügyét szolgálta, egészen 1971-ig.

Az elmúlt esztendők során folyamatosan gyarapodott a gyűjtemény, így 1998-ban már több mint 2000 tárgyat tudhat magáénak a Kiállítóterem.

- Kellemes felüdülést jelent a Horváth tanya, ahol az ősi lovaskultúra hagyománya ismerhető meg. A képzettebb lovasok teljesíthetik a „Betyárok-nyomában”

túrát, okleveles tanúsítvánnyal tiszteletbeli betyárrá avatás mellett. A városban minden év júniusában megrendezik a „Hétpróbás Kunokért” népi játékok vetélkedőt, augusztusban a Kisújszállási Napok keretében színes néptánc, népzenei és népművészeti bemutatókat, vásárokat tartanak. Szeptemberben kerül sor a Kun-viadal országos lovasíjász versenyre a kunkapitány választással. A település jó kirándulási lehetőséget kínál a hortobágyi pusztára vagy Eger felé. Délre a Berettyó folyó háborítatlan madárvilága, a túzokrezervátum hívogatja a látogatót.

Budapest-Debrecen között közlekedő vasúton utazó előtt egy alföldi település képe jelenik meg a tájba épülő kültéri, kerti gazdálkodással. Szerkezete egyedülálló e térségben, excentrikus központú, hangulatos képet mutató mellékutcákkal, zugokkal. Mezőváros, iparral, kereskedelemmel, megfelelő szintű szolgáltatásokkal. Üzletek, vendéglátóhelyek, panziók várják az átutazókat.

Kisújszállás város hivatalos honlapja