Városok-Falvak Szövetsége

országhatárokon átnyúló kulturális kapcsolat

Nyíradony város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúhadházi kistérségben.

Északnyugatra a szabolcsi határtól, Balkánytól 8 km-re. Északról is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyírmihálydi, a 471-es főúton, szintén 8 km-re. Keletről, szintén az előbb említett megye található, Nyírlugos várossal találkozhatunk 10 km-re. Dél felé haladva a Guti-erdőn keresztül juthatunk el a Hajdú-Bihar megyei Nyíracsád-ra ami 12 km-re van Nyíradonytól. Délnyugatról az előbb említett 471-es főúton teljesen Hajdúsámsonon keresztül eljutunk Debrecenbe, ami 30 km-re lelhető fel.

Vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon. Korábban Nyíregyháza felől elérhető volt a Nyíregyháza–Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon, de 2007-ben a vasútvonal Nagykálló-Nyíradony közti szakaszán megszűnt a személyforgalom.

A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzettség volt. Adony és a szomszédos Guth nevű település az írott források tanúsága szerint már a XI. században lakott volt. Az árpád-kori Gutkeled nemzettség első Szabolcs megyei szálláshelye volt e két település. Guth ebben az időben földvárral is rendelkezett, s e vár közelében, Adonyban a letelepedett lakosság monostort épített. E monostort, melyben az első magyar premontrei prépostság szerzetesei szolgáltak, a tatárjárás során lerombolták. Adony nevével – írott forrásban – először csak az ezt követő időszakban találkozhatunk.

Nyíradony egykor Bihar megyéhez tartozott.

Adony nevével – írott forrásban – először csak az ezt követő időszakban találkozhatunk (1301., 1321., 1355.) A pápai tizedjegyzékek érdekes módon nem említik a monostor nevét.

1347-ben Adonymonostora (Odonmonustura) néven említették.

A 14. században a Gutkeled nemzettség birtokai igen kiterjedtek voltak a térségben, Nagyváradtól egészen Leleszig húzódtak. E hatalmas birtok részeként Adony monostora a 14. századtól Lelesz atya apátsága alá tartozott.

1428-ban Monostoros-Adony néven a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt premontrei prépostsággal a Báthoriak voltak patrónusai. Ekkor a település az Ecsedi uradalomhoz tartozott.

A mohácsi vészt követően a monostort megerősítették. A hódoltság időszakában a monostor megerősített védőfalaival jelentős szerepet töltött be a település elnéptelenedésének megakadályozásában. A község ennek ellenére 1660-ban Szeidi csapatainak pusztítása következtében megszűnt, olyannyira, hogy az írott források a XVIII. századig említést sem tesznek a településről.

Ebben a században megindult az újranépesedés, 1736-ban parókiát alapítottak Adonyban. Ekkor Adony még király kincstári birtok volt, melytől 1746-ban gróf Károlyi Ferenc vétel után megszerezte a tulajdonjogot.

1748-ban fatemplomot építettek, mely sajnos 1806-ban leégett.

A Károlyi család birtoklása alatt a község fejlődésnek indult, lassan kiemelkedett a környező települések közül. 1779-ben Károlyi Imre gróf, az akkori földesúr templomot épített, melyet később Szent György vértanú tiszteletére szenteltek fel.

A 19. század híres földrajz-statisztikusa Fényes Elek írt Nyíradony-ról meg a hozzá tartozó Tamásipusztáról és Aradványpusztáról.

1881-től a Ligetaljai járás székhelyévé vált, mely járás ez időben az ország legrosszabb helyzetű megyéjének Szabolcs vármegyének a legelmaradottabb térsége volt. Nyíradony Szabolcs vármegye Ligetaljai járásához tartozott közigazgatásilag, egészen 1950-ig, amikor is e járást felszámolták és településeit Szabolcs-Szatmár-Bereg ill. Hajdú-Bihar megye területéhez csatolták.

A járás települései közül csak Nyíradonynak volt vasúti összeköttetése a megyeszékhellyel; gazdaságilag inkább kötődött Debrecenhez, mint Nyíregyházához. Nem véletlen, hogy a járás gazdasági életében igen jelentős szerepet betöltő keskeny nyomtávú vasútvonalat (Zsuzsi-vonat) is Debrecenből építették ki. A gazdasági vasút megépítésében természetesen az erdészet és a nagybirtok szerepe volt a mérvadó, ezért nem a településeket, hanem inkább a majorságokat, nagy gazdaságokat kötötte össze ez a vonat a piacközpont Debrecennel.

A dualizmus korában hihetetlen szegénységben és elmaradottságban élt a lakosság ezen a területen, s az egészségügyi ellátás alacsony színvonala is számos megoldatlan problémát okozott. A kedvezőtlen helyzet az első világháború után tovább erősödött, a trianoni határmegvonás elszakított a gazdasági-társadalmi kapcsolatok kialakult útvonalait. A településnek fontos kereskedelmi kapcsolatai voltak, Érmihályfalvával, Nagykárollyal és Szatmárnémetivel, melyek így megszakadtak.

Nevezetességek

- Görög katolikus templom (Szent Mihály főangyal és a mennyei seregek): A torony és a templom külön épülhetett, építése a XVII-XVIII. századra tehető. Az egyhajós „csehsü­veges” boltozattal lezárt templomot 1812-ben, késő-barokk stílusban átépítették. A zömök to­rony, a mö­götte megjelenő templomhajó városképileg is igen reprezentatív. A templom barokk stílusú belső elren­dezései és képei egységes stíluselemeket mutatnak, an­nak ellenére, hogy például a templomképek kelet­kezé­si ideje időben eltérnek egymástól.

A templom barokk stílusú belső elrendezései és képei egységes stíluselemeket mutatnak, annak ellenére, hogy például a templomképek keletkezési ideje időben, eltér­nek egymástól. A templom képeit Pásztor Miklós festő­művész festette. A szentély és a pillérek festését, az ikonosztázion és képkeretek aranyozását Pascariu Mihály ikonfestő művész készítette.

Az egyházközség hívei mind a múltban, mind pedig a je­lenben, egyházhűségben kitartó, buzgó vallási életet élnek. Ennek igazolása az egyházközségből származó papok nagy száma. A 20-ik században 11 papot adott ez a közös­ség az Úr szolgálatára.

- Református templom: A torony nélküli, haranglábbal ellátott kis református templom 1937-ben épült.

- Római katolikus templom (Szent György vértanú): Az 1824-ben épült templom díszítése secco technikával készült, a Szent György-ábrázolás egyúttal a templom védőszentjét jeleníti meg.

- A Korona felajánlása szobor: A millennium évében avatták fel a görög katolikus templom közelében, az Árpád téren Birizdó Gabriella a Korona felajánlása című alkotását.

A földi és égi szférák kapcsolatának különleges megoldása a körplasztika és a murália együttes használata. Az ünnepélyességet emeli az arany és féldrága kövek használata.

- II. világháborús emlékmű: A II. világháború hőseinek emlékművét, E. Lakatos Aranka debreceni szobrászművész alkotását az Árpád téren találjuk.

- Gúti templomrom: A Gutkeledek Farkas ága 1289-ben osztozott ősi családi birtokukon, s a két részre szakadt terület egyikén, Belső-Gúton épült fel az az Árpád-kori román stílusú templom, amelynek romjait láthatjuk itt.

A feltárt alapfalak szerint a 8,8 méter hosszú, 6,9 méter széles belső méretű templomhajóhoz 5,6 méter hosszú, 4,7 méter széles szentély tartozott, amelyhez 5,6 méter hosszú és 2,9 méter széles sekrestye csatlakozott. A megmaradt falrészeket egészen keskeny ablaknyílások tagolják kívül-belül kúpos kialakítással, amelyek nyílásszélessége alig éri el a 8 cm-t, magasságuk 71 cm. Minden bizonnyal ólomüveg ablakok vagy hólyag nélküli bevilágító nyílások voltak. A szalmával vagy rőzsével égetett téglák minősége jó, sok közöttük a csillogó felületű, több színben is előforduló ún. vasas tégla.

A templomrom konzerválása, kiegészítése 1995-ben fejeződött be. A műemlékileg szakszerűen bemutatott templomrom a kellemes, erdős-ligetes környezetben csábító kirándulási célpont.

- Kossuth-mellszobor: Kossuth Lajos mellszobrát Sebestyén Sándor szobrászművész készítette.

- Kocsányos tölgy (Tamásipuszta): A védett kocsányos tölgyfa kerülete 550 cm, magassága mintegy 25 méter. Életkora 250 év, s így a megye legidősebb fái közé tartozik.

- Ostorfa (Tamásipuszta): A 150 cm törzskerületű, mintegy 25 méter magas, százévesnél idősebb ostorfa védett természeti érték.

Nyíradony város honlapja