Városok-Falvak Szövetsége

országhatárokon átnyúló kulturális kapcsolat

Püspökladányváros Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi kistérségben.

A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagysárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város.

Közúton Budapest, illetve Debrecen felől a 4. számú főközlekedési úton, Nagyvárad, Berettyóújfalu felől a 42. sz. főúton. Vonattal a MÁV 100-as számú (Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza), a 101-es számú (Püspökladány-Biharkeresztes-Nagyvárad (Románia) és a 128-as (Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány) vonalán érhető el. A környező állomások és megállóhelyek: Kaba, Báránd, Püspökladány-Vásártér.

Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-ház korából is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a 10-11. századra tehető.

Első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely Ladan formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis).

A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik.

A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a 19. század elején az udvar József nádornak adományozta. A települést 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él.

A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1300 fő, 1725-ben 1190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak.

A város fejlődése a 19. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ben már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra.

A 17. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik, bár a mezővárosi rangot jelentő vásártartási jogotcsak 1847-ben kapta meg.

Püspökladány az 1876-os megyerendezésig a nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye délnyugati végén feküdt annak utolsó településeként, ekkor átcsatolták az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez, majd az 1950-es megyerendezés során az akkor létrejött Hajdú-Bihar megyéhez került.

1930-ban a Hajdú vármegye déli felén fekvő községeket magába foglaló Hajdúszoboszlói járás székhelyét Püspökladányra helyezték és nevét Püspökladányi járásra változtatták, és ez így maradt a járások megszüntetéséig, 1983 végéig. Püspökladányt 1984 január 1-jével városi jogú nagyközséggé, majd 1986-ban várossá nyilvánították.

(A kistérség- és a város fejlesztésének hosszú- és nagy távlatú programja – és a város általános rendezési tervének – elkészítéséért Kiss Tamás, a HAJDUTERV főmérnöke Pro Urbe kitüntetésben részesült).

Nevezetességek

Katolikus templom: A XVI. században a lakosság többsége áttért a református hitre, és birtokba vette a középkori templomot. 1779-ben a gyülekezet mindössze egy kis szentélyt használt, amíg 1780-ban visszaállították a plébániát. A katolikus templom 1805-re épült fel, de sajnos a századfordulóra használhatatlannál vált.

Ennek a helyébe tervezte 1921-ben Medgyaszay István a magyaros szecesszió stílusát viselő, kalotaszegi templomok hangulatát idéző mai templomot. Az építkezés 1922-ben kezdődött meg Wagner József irányítása alatt. 1923-as elkészülte után Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.

Jellegzetessége a galériás toronysisak, és a gótikus hatású famennyezetes hajója. A II. világháborúban jelentős sérüléseket szenvedett a templom.

Református templom: Késő barokk stílusban épült 1792-ben, de leégett. 1859-es felújításakor tűzőrségi toronyfigyelővel is ellátták. Az aprólékos műgonddal emelt templom helyenként a provinciális barokk és a copfstílus vonásait is képviseli. A síkmennyezetű, egyhajós templom a barokk jellegnek megfelelően, félköríves lezárással készült. A hajó belső kiképzése, tagolása megegyezik a külső homlokzati megjelenéssel.

Késő barokk stílusban épült 1792-ben, de leégett. 1859-es felújításakor tűzőrségi toronyfigyelővel is ellátták. Az aprólékos műgonddal emelt templom helyenként a provinciális barokk és a copfstílus vonásait is képviseli.

A síkmennyezetű, egyhajós templom a barokk jellegnek megfelelően, félköríves lezárással készült. A hajó belső kiképzése, tagolása megegyezik a külső homlokzati megjelenéssel. A torony a templom végfalán áll.
Püspökladányi Gyógyfürdő: Idegenforgalmi nevezetessége a regionális jelentőségű (2004) gyógyfürdő, valamint környezetének természeti értékei. Gyógyhatású vize vetekszik a hajdúszoboszlói gyógyvízzel. Vízét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, hatásos idült ízületi gyulladások és degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások ellen. Idegfájdalmak, gyulladások, izomfájdalmak, idült bőrbetegségek kezelésére, illetve érszűkületek bizonyos típusainak gyógyításra hasznosítják.

A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek.

- A természeti értékek között említésre méltó az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása és a Farkas-szigeti arborétum, amelyet 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapítottak. Egyedülálló természeti látnivaló a szikkísérleti erdő.

- Karacs Ferenc Múzeum: A ladányi születésű Karacs Ferenc (1770-1838) közkedvelt térkép- és rézmetsző illusztrátor volt Budapesten. A róla elnevezett gyűjtemény iskolamúzeumként indult 1959-ben, Rettegi Istvánné szervezésében, majd 1978. október 1-én ünnepélyes keretek között hivatalosan is Karacs Ferenc Múzeummá avatták.

- A városhoz tartozó Ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd.

- Műemlékszerűen felújított MÁV-állomás

- Petőfi Sándor Általános Iskola és Szakiskola épületét dr. Petri Pál országgyűlési képviselő közbenjárására kezdték el építeni 1926-ban egy nádas, mocsaras területen. A tanítás 1929-ben kezdődött meg a Magyar Királyi Dr. Petri Pál Polgári Fiú- és Leányiskolában. Az 1948-as államosítást követően általános iskolaként működött, és működik napjainkban is. Az iskola impozáns épülete – ahol a felső tagozatos tanulók kaptak elhelyezést -. már messziről szemébe tűnik a városba érkezőnek. A kétemeletes épület szép, gondozott kertben áll, s a főútra nyíló főbejárataival hívogatóan várja reggelente a tanulni vágyó gyerekeket.

Ezen kívül még két épületben folyik nevelés-oktatás. A Bajcsy úti épületünket 1982-ben vettük birtokba, ebben a modern iskolaépületben tanulnak az alsó tagozatos tanulók. A Haladás úti épületünkben működik az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása.
2001-től előkészítő szakiskolai képzést biztosítanak 9-10. évfolyamon az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára.

- Városi Bíróság és ügyészség épülete

Szobrok, köztéri alkotások

- Szent István-emlékmű, Győrfi Lajos alkotása

- 1848-as emlékmű, Győrfi Lajos alkotása

- Darvak díszkút, Győrfi Lajos alkotása

- Szent Imre herceg, Harkányi Ede alkotása

- Az I. világháború áldozatainak emlékműve, Horváth Géza alkotása

- A II. világháború áldozatainak emlékműve, Győrfi Lajos alkotása

- Összetartozás, Ölelkező szobrok, Borsos Isván alkotása

- Híd, Annu Eklund alkotása

- Mosztári híd, Sebestyén Sándor alkotása

- Befogadás, Antoni Gaberre alkotása

- Fischamendi őrtorony, Matza Hertiann alkotása

- Anya gyermekével, Gömbös László alkotása

- Ádám, Győrfi Lajos alkotása

- Szent Flórián, Győrfi Lajos alkotása

- 1956-os emlékkő, Győrfi Lajos alkotása

- Virágot szedő lányka, Józsa Bálint alkotása

Püspökladány Város honlapja