Városok-Falvak Szövetsége

országhatárokon átnyúló kulturális kapcsolat

Sátoraljaújhely fekvése, története

A Zempléni-hegység és Hegyalja legnépesebb városa a Ronyva-patak partján alakult ki. Neve: Sátoraljaújhely, mint többszöri összetétel a település fekvését és történelmi létrejöttét, szerepét sűríti egy szóba. A város nyugati határában emelkedő hegyek formája adta a helynév első elemét, a második a helyhez való viszonyát, viszonyítását szolgálja, a harmadik és a negyedik tag az újratelepülés emlékét őrzi.

Feltételezhető, hogy már az őskorban laktak itt emberek, mert a természeti kincsekben gazdag környezet, a dús erdők vad-állománya, a vizek számtalan halfaja vonzóvá tette ezt a vidéket. A legelők kedveztek az állattartásnak, majd az irtások helyén megindulhatott a földművelés.

Már Kr. u. 180-ban Marcus Aurelius légiói is jártak e vidéken, amelyet a talált arany-pénzek bizonyítanak. Anonymus szerint a honfoglalás korában is lakott terület volt “Satur eleu” néven. A honfoglalók közül a kazár törzsek kapták meg, majd Árpád vezér Ketelnek adományozta. Kb. 150 évig volt az övé és utódaié.
Állítólag két vár állt itt: az egyik a Sátor-hegyen, a másik a Vár-hegyen. A 12. században épült vár valószínűleg favár volt még, amely védelemmel látta el
a környék lakosságát. Ebben az időben kezdett kialakulni a szőlő – és bortermelés is, ami majd évszázadokra meghatározza a város gazdaságát.

Könyves Kálmán királyunk 1110-ben gróf Ratholdnak adta. II. Endre király 1221-ben, egyik okiratában a pálosok klastromának alapítását említi meg. 1241-ben a tatárok mindent feldúltak. A környező hegyekbe menekülő lakosság a pusztítás után új helyen kezdte meg az újjáépítést (a mai város területén). Innen kapta a város az “új hely” nevet (nova villa). 1256-ban IV. Béla király egyik okiratában megemlíti nova villát, elrendelve a pálosok klastromának újjáépítését.
1261-ben V. István király városi rangra emelte. 1351-ben Nagy Lajos király adományaként Koriatovics Tódor hercegé lett a város a várral együtt, aki ruténeket telepített le. 1429-ben Zsigmond király Pálóczy György esztergomi érseket és testvéreit tette meg a vidék uraivá, akik egészen 1526-ig voltak tulajdonosai. 1482-ben építtette Pálóczy Imre a plébániatemplomot, ami leégett és 1770-ben Trautsohn János Vilmos herceg kezdte meg újjáépíttetését, de halála miatt a kincstár fejezte be. 1534-ben már Perényi Péteré a vár, aki kassai építőmunkásokkal erősíttette meg, de 1558-ban Telekessy Imre leromboltatja. 1566-ban a törökök pedig a várost gyújtották fel.

A magyarországi protestantizmus terjedése Újhelyt is hamar elérte. Luther Márton tanait Siklósi Mihály kezdte hirdetni, akit Szilvássy Mihály, Batizi András, Dévai Mátyás követett. 1608-tól lett Lórántffy-birtok, majd 1616-tól I. Rákóczi Györgyé, aki feleségül vette Lórántffy Zsuzsánnát. 1660-ban örökölte Báthory Zsófia és II. Rákóczi Ferenc. Innen indult 1697-ben az ún. hegyaljai felkelés, ami előkészítette a Rákóczi-féle sza-badságharcot. II. Rákóczi Ferenc szerette és fejlesztette a várost. Ekkor épült a Palotás utca testőrei számára, ezzel is bővítve Újhelyt. 1711 után Patak és Újhely mint elkobzott birtok Trautsohn osztrák hercegé lett, aki – mint fentebb említettük – leégett plébániatemplomot újjáépíttette. Ez a templom katolikus, majd a reformáció terjedésekor evangélikus, végül 1714-től végleg visszakerült a katolikus egyházhoz.

A város fejlődését nagyban meghatározták a nemesi kúriák. Bennük találjuk meg azt a szellemi és gazdasági erőt, amely e vidéket és a várost felvirágoztatta. Néhány nevet és családot kell megemlítenünk: Gyarmati Bíró Miklós, Pálóczy Menyhért, Fáy Anna, Kazinczy Péter, a Lónyay-, a Bessenyei- és a Bornemissza-család. 1756-tól vármegyeszékhely. Barokk stílusú, emeletes vármegye-házának vastag falai között gyakran mondott beszédet Kossuth Lajos. 1789-ben épült gimnáziuma, ahol 1810-től 1816-ig tanult Kossuth is.
A város többször leégett, utoljára 1830-ban. Ez után épültek főutcáján az emeletes házak. 1864-ben megalakult a Sátoraljaújhelyi Takarékpénztár, 1869-ben a Kereskedelmi és Hitel-bank, 1872-ben a Polgári Takarékpénztár. A vármegyeháza 1930-ban levéltárral és muzeális résszel bővült. A levéltár iratanyagát Kazinczy Ferenc rendezte, Kossuth Lajos önkéntes tűzoltóságot szervezett és megalapította a Zemplén megyei Kaszinót. A városban 1894-től dohánygyár, téglagyár és MÁV gépjavító műhely működik.

A századfordulón megépült a Szerencs-Sátoraljaújhely-Kassa vasútvonal, utána az Újhely-Csap vonal, amely kereskedelmi- és vasúti csomó-ponttá tette a várost. A Károlyi grófok kezdeményezésére 1924-ben megépült a város főutcáján áthaladó kisvasút, amelyet 1980-ban párthatározattal megszüntettek. Az I. világ-háború éveiben már 25000 lakosú település és itt van az ország legnagyobb borpiaca. A tragikus trianoni békeszerződés megtörte a fejlődést. A megye 70%-át, a lakosság 60%-át csatolták Csehszlovákiához. Ennek ellenére 1950-ig megyeszékhely volt.