Kulturális és közösségi együttműködés
Hajdúböszörmény Polgármesteri Hivatal
Polgármester: Kiss Attila
Cím: 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 1.
Telefon: (52) 563 260
E-mail: kiss.attila@hajduboszormeny.hu
Város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság legnagyobb városa, a Hajdúböszörményi járás székhelye. Területi nagysága szerint az ország negyedik legnagyobb települése.
A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.
A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmény muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott, 1410-ben mezőváros lett. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.
A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik Bocskai István szabadságharcát támogatták. Bocskai nekik adományozta Kálló városát, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, amikor is megalakult Hajdú vármegye.
A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott. A Wütender Armenier elnevezés azonban egy komikus, szó szerinti téves fordítás eredménye, hiszen magyarul azt jelenti, hogy “bősz örmény”.
A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertek által védett városközpontban állt az erődített templom. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké alakultak. A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.
Városháza
Hajdúsági Múzeum
Bocskai István szobor
Táncoló hajdúk szoborcsoport
Bocskai István Gimnázium
Kálvin téri református templom
Sillye Gábor Művelődési Központ
Görög-katolikus templom
Dávid és Góliát - az 1956-os forradalom emlékműve
Trianon-emlékmű
Zeleméri középkori templommaradványt és csonkatorony
Hajdúböszörményi Tájházak
Káplár Miklós Emlékház
Kopjafás temető
Hajdúböszörményi Városi Fürdő
Hortobágyi Nemzeti Park - a Világörökség része
A Nemzeti értéktár megyei és települési értéktárának elemei között:
Hajdúböszörményi csengők
Hajdúböszörményi településszerkezet
Hagyományos fejfák
Kotta Fesztivál
Hajdúhét
Hajdúsági Disznótor
Erős Hajdú Országos Chili Fesztivál
Dísznövény és Ízek Fesztiválja
Dínom, Dánom Hacacáré
Deszka Zenei Fesztivál
Kölyök Fesztivál
Desz-Kexx Fesztivál
Jazz Blues Jamboree és Sörnap
Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégiós Kulturális Fesztivál
Veterán Jármű Kiállítás
Motoros Rock Majális
Országos Cifraszűrös Találkozó és Hagyományőrző Nap
Böszörményi Csergetés
2022. március 2-án tartotta meg szokásos éves közgyűlését a Városok, Falvak Szövetsége a Nemzeti Művelődési Intézet székházában Lakiteleken. A szervezeti ügyek áttekintésén túli legfontosabb feladat az ukrajnai helyzet miatt kialakult menekültválság kezelése volt. Új tagként Siklós városa, az NMI, v
BővebbenAz Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásának köszönhetően valósult meg a "Ne élj üvegházban!" program, melynek keretében több tagtelepülésünk is tisztán elektromos meghajtású járműveket kapott. A Városok, Falvak Szövetsége az Universitas az Emberért Alapítvánnyal együttműködve 8 települé
Bővebben